1940. szeptember 3.

A bukaresti magyar követ, Bárdossy László e napon kelt számjeltávirata szerint a Brassóban és a környező falvakban élő magyarok közül nagyon sokan, élükön a református lelkészekkel és tanítókkal, vagyonukat hátrahagyva, Észak-Erdélybe költöznek.

1940. szeptember 6.

Bárdossy László jelenti a magyar külügyminisztériumnak, hogy "román lapok nyílt izgatására bukaresti gyárakból és más vállalatoktól a magyarokat felmondás nélkül és tömegesen elbocsátják".

1941. július 7.

A bukaresti magyar követ, Nagy László e napon, Sinaián kelt jelentésében kifejti meggyőződését, miszerint a sokasodó magyarellenes intézkedések mögött Mihai Antonescu miniszterelnök-helyettes áll. Szerinte a román politikus elérkezettnek látja az időt arra, hogy súlyos csapást mérjen a dél-erdélyi magyarságra, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a Németországgal vállvetve harcoló Románia immár kénye-kedve szerint bánhat a magyarsággal.

1942. február 14.

Nagy László bukaresti magyar követ bizalmas jelentésben számol be arról, hogy közbenjárt Mihai Antonescunál a Hangya Szövetkezeti Szövetség mértéktelen megadóztatása és ügyvitelének megbénítása miatt.

1942. október 28-november 9.

Hencke és Roggeri különmegbízottak második romániai útja.

1942. november 7.

Nagy László bukaresti magyar követ jelenti, hogy az elmúlt napokban három alkalommal is beszélgetett Hencke és Roggeri különmegbízottakkal, és felhívta a figyelmüket "a dél-erdélyi magyarok sérelmeinek súlyos voltára".

1942. december 16.

Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő megküldi a magyar külügyminisztériumnak Gyárfás Elemér feljegyzését a munkaszolgálatra behívott dél-erdélyi magyar értelmiségiekről. A lista 13 nevet tartalmaz.

1943. november 5.

Hertelendy Andor bukaresti magyar követ jelentése szerint "a dél-erdélyi magyarság sanyargatása könyörtelenül folyik tovább. Úgy a munka-, mind a katonai szolgálatra való behívások..., továbbá jószág-elrekvirálások, bekvártélyozások, perbefogások stb. miatt sűrűsödnek a panaszok."

1944. április 26.

Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő beszámol arról, hogy a román harctéri helyzet romlásával egyidejűleg bizonyos enyhülés mutatkozik a dél-erdélyi magyarokkal szembeni román bánásmódban. "Ez az agyonnyomorgatott dél-erdélyi magyaroknak talán némi könnyítést fog hozni" - írja.

1944. június 17.

Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő jelenti, hogy Márton Áron ellenzi az iskolakérdésnek a többi függő kérdéstől való külön megoldását. A püspök közölte: "nincs értelme a dél-erdélyi iskolákat megmenteni, ha nem tudjuk biztosítani az elhelyezkedést, illetve az egyetemi továbbképzést a középiskolát végzett diákoknak".

1944. július 1.

Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő jelenti: mintegy két éve a román hatóságok tervszerűen akadályozzák új magyar iparosműhelyek megnyitását és azt, hogy a magyar iparos képesítést szerezzen. Nem tartja azonban kizártnak, hogy a közeljövőben javulás fog bekövetkezni e téren.